Pénteken elindultunk, hogy felállítsuk a sátrat.
Felállítjuk a szabadtéri kiállítás vázszerkezetét.
Lassan benépesül az ófalu főtere is.
A templom alatti védett népi épület.
A jósvafői fúvós-négyes szabadtéri koncertet adott.
A tájház udvara lassan megtelt.
Fehér és vörös bor mellet lehetett hallgatni az „udvari” zenét.
A jósvafői „legények” mérték, kínálták a tájjellegű borokat a zene hangjára.
Csendesen eleredt az eső. A hallgatókat nem zavarta, ellentétben a fúvós hangszerekkel: azok sorban elcsendesedtek.
Befejeztük a bemutató helyünk berendezését, készen álltunk az érdeklődök fogadására. Előtérben a Nemzeti Park bemutatója látható.
Az első érdeklődők kérdezgetnek, nézelődnek.
A falon a megye váraiból adtunk rövid ízelítőt. Előtérben a gyermekek ügyességi, fejtörő örökségvédelmi feladatanaki eszközei vannak az asztalon.
Sok kiadvánnyal kedveskedtünk az érdeklődőknek.
Minden készen, indul a nap.
Az asztal mellett új és új arcok tűnnek fel. Sajnos a legkisebb Paszternákot nem sikerült szóra bírni.
Lányaink-asszonyaink a patakban kerestek menedéket a nagy meleg elől pendelyüket feltűrve.
Nos, ilyen egy forgalmas pillanat. Még a napon is bírták vendégeink a feladatokat, a tablók nézegetését.
Nincs egy talpalatnyi szabad hely sem. érkezési sorrend dönt, ki tud leülni. Mindenki kap kisebb-nagyobb ajándékot. De nem is az ajándék a fontos.
Készül a legnehezebb feladat: több darabból össze kell ragasztani egy épületet és ki kell színezni. Itt templom készül.
A kisebbek színeznek. Itt történelmi ruhákat kellett színesé varázsolni, majd felöltöztetni vele egy-egy figurát.
Az igazi tehetségek festenek. Jár a jutalom.
Egy másik művész tájképet fest.