A FALKORONA IDEIGLENES ÁLLAGVÉDELMÉHEZ FELHASZNÁLT ELŐRE KEVERT ZSÁKOS TRASSZ FALAZÓHABARCS

MM3

Martonyi település fölött, a Hármas hegyen állt egykor, úgy 400 évvel ezelőttig a Pálos kolostor.
A kolostor elnéptelenedése után a magára maradt épületet lassan és folyamatosan elhordta a falu. Ma a kövek ott lapulnak a régi házak falaiban.

A romfalak csendesen pihentek évszázadokon át az erdő rejtekében. Egyedül a templom falai hirdették, hogy itt valaha büszke kolostor állott.

De jött az emberi kíváncsiság, a megismerés vágya és a romokat a régészeti kutatás részlegesen feltárta.

Részlegesen. És utána a romok vastag fekete fóliával letakarva vártak a csodára, a helyreállításhoz szükséges 120 millió forint megérkezésére.

Végül az érintett szervezetek összefogtak és elhatározták, hogy a feltárt romfalakat konzerválják.

Az elvégzett munkálatok ideiglenes védelmet nyújtanak a romfalaknak. A falazó habarcsot az LB-Knauf Kft. biztosította, a munkaerőt a rom kezelője, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a szakmai vezetést a KÖH észak-magyarországi Iroda adta. A szervezést is a KÖH végezte Kosdi Attila felügyelő vezetésével.
Az állagvédelem 2008. szeptember hónapjában zajlott le..

A romot benőtte az erdő. A mésszel összeragasztott falakon lágy és fás szárú növények telepedtek meg.

A képen is látszik, hogy a természet határozottan tör célja felé: életteret teremteni magának.

Jól látszik, hogy az emberi rombolás maradványait a természet morzsolja fel.

A képen a kolostor kápolnájának keleti támfal részlete látható a régészeti kutatás után.

Részleges kutatás történt. A kutatók megkeresték a falakat, azok falsíkjait, de nem nyúltak a falak koronájához.

Eddig csak a romfalak teteje volt a felszín közelében. Most a falak falfelülete is a felszínre került.

Ezt az erdő növényzete örömmel vette birtokba.

A falak tetejét az eróziós hatások mellett a növényzet is munkába vette. A kövek közötti mész habarcsot a növények gyökerei lassan és biztosan termőtalajjá alakították.

A köveket csak a súrlódás tartja össze.

A falakat sajátos módszerrel építették építői. A helyben bányászott kövekből épített falak nagy, amorf köveket és apró, hézagkitöltő köveket tartalmaznak.

A növényzet ezeket az apró köveket lassanként kilökdösi.

A falban 30-50 cm mély lyukak alakulnak ki.

A felszínen megtelepszik a humusz és egy sziklatűrő növényállomány.

A falról illetve a hézagokból a földet, a növényeket el kellett távolítani.

A hézagokból a földet ki kellett kaparni.

A meglazult köveket szintén el kellett ideiglenesen távolítani.

A tisztítás során meg kellett figyelni a fal falazási módját, a fal szerkezetét.

A falak úgynevezett falegyenekből állnak. Ezek a falszakaszok azt a magasságú faldarabot jelentik, melyet egy állványról az egykori kőműves fel tudott falazni.

A falazási magasság elérése után a mester apró, lapos kövekből kialakított egy lezáró réteget, mely erősebb volt, mint a fal többi része.

A felső síkjáról először a humuszt kellett eltávolítani.

A munkát régészek végezték:
Simon Zoltán, Jenei Anita és Miskolczi Melinda. Besegített a munkába Bánfalvy Anna tájépítő mérnök is.

A munka lassan haladt, mert folyamatos megfigyelést kellett végezni.
Az alapos feltáró munka eredményeként 4 db ablak lenyomata és 2 db új ajtónyílás maradványa került elő.

Ezután azokat a köveket kellett elmozdítani a fal tetejéről, melyek alatt a mész habarcs már földdé alakult át.

A kép e falkorona tisztítást mutatja.

A felületen elkészült a régészeti feltárás és a megfigyelés.

Jól látható, a falazat még sok földet tartalmaz, tehát most a kövek közötti föld eltávolítása a soron következő feladat.

A falak megtisztításával párhuzamosan elindult a munkához szükséges anyagok helyszínre szállítása.

Az ANP természetvédelmi felügyelői terepjárójukon szállították ki az anyagot és az eszközöket.

Az beavatkozáshoz felhasznált anyagok:
A helyben a földön heverő kövek, melyeket alak szerint át kellett válogatni.
Az LB-Knauf Kft. MM3 jelű zsákos előre kevert falazó trassz habarcsa.
Víz.

A habarcs keveréséhez egy aggregátor, egy betonkeverő vödrök és talicska kellett.

A bedolgozáshoz talicska, vödrök és kőműves szerszámok kellettek.

Az alacsony falak miatt állványra csak a hátsó támfal esetében volt szükség.

A zsákos habarcsot egy ideiglenes épületben tároltuk, védendő az ismétlődő esőtől.

A falazat 15 m3 habarcsot emésztett fel.

Amivel nem számoltunk az a meglévő. de kötőanyag nélküli falazat volt. Itt is újra kellett rakni a falat.

Ez nemcsak többlet anyagot jelentett, de megnövelte a kivitelezési időt is.

Szintén lassította a falazást a kövek válogatása. Elvileg minden kő megfelelt a falazáshoz, de az épület eredeti építői is válogattak.

A fal két külső síkját az egyik oldalon lapos kőből készítették el. A fal közepét már formátlan, kis és nagy kövekkel rakták ki.

Ha valaki alkalmazni szeretné e módszert, a szükséges habarcs számításához a tervezett falemelést tiszta habarccsal tervezze meg, tehát a követ nem kell figyelembe venni a számításnál.

Ez jó megközelítés.

Néha megkeserítette az életünket az eleredő eső.

Egy alkalommal el is kellett halasztani a munkálatokat.

Az új falat fólia takarással védtük az eső ellen.

Egy alkalommal éjjel váratlan esőt kapott az új falazat és nem volt letakarva.

Másnap megnéztük, és csak annyi elváltozás történt, hogy a felszínen lévő habarcsból a cementet kicsit kimosta a víz, amit a felületen látható szabad adalékanyag bizonyított. A habarcs megtartotta tulajdonságait és jól megkötött ezután a takarás alatt.

A habarcsot a helyszínhez a lehető legközelebb kevertük

A feladat bonyolultságát jelezte, hogy a munkát két közmunkás végezte.
Volt munkájuk, mert a fal 3 kőműves mellett nyelte a habarcsot.

Jól dolgoztak. Munkájuk nélkül nem haladtunk volna.

A habarcs a kezdeti próbálkozások után a a kicsit "sűrű" állapotban volt a legjobban beépíthető.

A túl híg habarcs kifolyt a kövek viszonylag réseiből, a falazat megcsúszott, nem állt meg.

Ilyen a habarcs, ha a talicska rázkódásától feljön a felszínre víz.

A vödörben és a fángliban a habarcs újra felvette a vizet.

A talicska jó szolgálatot tett, mert vödörrel csak egy erőművész bírta volna az anyag kihordását.

Amikor a technológia menetét ismertetem, nem szabad elfelejteni, hogy a legegyszerűbb megoldást keretük.

Egy nagy és jól felszerelt kivitelező természetesen mindent másképpen csinálna. (?)

Vagy nem, csak drágábban és hosszabb ideig.

Mindegy. A cél a minél egyszerűbb kivitelezés feltételeinek a tisztázása volt.

Ilyen egy elkészült ráfalazás. A helyszín a kerengőből az udvarra kivezető egyik ajtó széle.

Csak jeleztük a helyszínt.

A teljes feltárás után fognak elkészülni a rombemutatás - helyreállítás tervei. Utána épülhet meg a véglegesnek szánt épület.

A sarkoknál vigyázni kell, hogy lehetőleg nagy méretű köveket használjunk. Soha nem építettek be sarokra apró köveket, mert azok azonnal kifordulnak és nem bírják a fal terhelését sem.

Párhuzamosan folyt a támfal felületének a tisztítása.

Ezt követően csapkodva kitöltöttük a fal üres üregeit habarccsal és apró kövekkel.

A kövek között nem törekedtünk a hézagok kihúzására, az úgynevezett kifugázásra.

hagytuk, hogy a habarcs szabad életet éljen.

Kerülni kell a telibe fugázott kőfalat rom esetében.

Hagyjuk meg a divatlapoknak a felkapott falazási módot.

A középkor törekszik a sima felületű fal kialakítására, majd a fal felületét levakolták.

A képen az apró kövek utólagos felhasználása látható.

Nem látványos munka. ha elkészül. olyan, mintha semmit sem tettünk volna.

És ez így van jól.

A nagyobb, kiesett köveket sajnos nem lehet egy másik nagy kővel pótolni, mert nem illik vissza a lukba.

Ekkor apró kövekkel falaztuk ki a lukat.

Eltér az eredeti struktúrától, de stabil szerkezeti rész.

És körbeértünk, elvégeztük, amit vállaltunk.

Kicsit bíztunk abban, hogy sikerül a kerengő belső falán is elvégezni az ideiglenes falkorona védelmet.
Be kellett látnunk, hogy a régészeti munka olyan aprólékos és időigényes, hogy ennyi idő alatt ezt nem lehetett felvállalni.

És nem akartunk értékeket tönkretenni.
Majd a 20009-es évben megcsináljuk.

2-3 millió forintra lesz szükség és kirajzolódnak a kolostor kerengőinek a falai a törmelékek és a növényzet alól.

Nos tervezgetünk. Meglátjuk.

Egyenlőre a habarcs "működésének" a megfigyelése a következő feladat.

És végezetül megköszönném minden kedves látogatónak, ha nem tekintené kőbányának a romokat.

Már látszik néhány erős legény faragási kedve az újragyártott templomi támpillérek kövein. Kár.
kérem, vigyázzunk a megóvott értékeinkre.

Köszönjük.

KA

.