| A KOLOSTOR KERENGŐJÉNEK ÉS A HEGY FELŐLI TÁMFALNAK AZ IDEIGLENES ÁLLAGVÉDELME KÉPEKBEN |
Martonyi 2008. 10. |
|
1.
A kolostor az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében állt a Martonyi fölötti Hármas hegyen.
Pályázati pénzek segítségével Fülöpp Róbert okleveles építészmérnök (ÁMRK) tervei alapján elkészült a templom hajójának lefedése.
Látványos változást jelentett ez a templom történetében.
A kolostor romjait az erdő fedte.
Az ANP kivágta a fákat. A kolostor kiterjedését a halmok jelezték.
A település az eltelt 400 év alatt lassan elhordta a falak használható köveit. A maradék falakat föld fedte és növényzet.
|
|
2.
Az ÁMRK régészei - Juan Cabello és Simon Zoltán - részlegesen feltárták a kolostor kerengőjét és udvarát. A padlószinteket keresték.
Ekkor kirajzolódott a kolostor egy részlete.
Felszínre kerültek az eddig eltakart falak. |
 |
3.
A képen a kerengő nyugati folyosója látható. Jobbra egy támfal fogja meg a földet, balra a kerengő falmaradványa látható.
Szemben a templom hajójától jobbra a kolostor bejárata volt egykor.
A templom szemben álló falának bal oldalán megfigyelhető, milyen magas volt a templom kerengője, pontosabban a kerengőt lefedő tető.
A falból kiálló konzolos kövek kirajzolják a kerengő mennyezetének helyét.
Úgy nézett ki, hogy a kerengő falai olyan mértékben lepusztultak, hogy csak a legalsó szint maradt meg, mely nyílásokat már nem tartalmaz. |
 |
4.
A kolostor egykori bejárata. A nyílás bal oldalán megfigyelhető a nyílást egykor keretező kő ajtókeret helye. Megmaradt a küszöbkő is.
Balra a hegy felőli támfal látható.
Jobbra a templom lábazatát lezáró faragott kő párkány figyelhető meg. |
 |
5.
Ezután méla tündér-állom ült a romokra. A pályázati lehetőség megszűnt.
Az ANP vastag fólia takarással próbálta megvédeni a romokat a gyors pusztulástól.
A természet is belendült és kezdte visszafoglalni a romokat. |
 |
6.
Jól látható a képen, hogy a fólia nem mindég akart a helyén maradni.
A falon újra megjelentek a növények. |
 |
7.
A támfal fóliával takarva, körben gazzal benőve. |
 |
8.
A vegetáció kezdett a feltárás előtti állapothoz hasonlítani.
A különbség csak az volt, hogy most a falon nőttek a növények. |
 |
9.
Ekkor jelezte a KÖH Észak-magyarországi Irodája, hogy ha az érintettek is segítenek, megszervezi a feltárt falak ideiglenes állagvédelmét. Szervezéssel, mert pénzt csak varázsolni lehetne.
Mivel az érintettek jelezték, hogy vállalják a rájuk háruló feladatot, elindult a tervezés és októberben elindultak a munkálatok.
A munka régész kutatással kezdődött, mivel a feltárás során, mint a korábbi fotókból is látszik, a faltető nem lett bolygatva.
A fal felső részét mész és föld vegyesen borította.
Aprólékos szakmai munka kezdődött.
Kőben a kemény kőműves mag elkezdte az építési területet előkészíteni és követ hordani a falak mellé, amivel majd a megtisztított falakat le lehet zárni. |
 |
10.
Amire nem számítottunk, de a szakember igencsak megörült:
előkertült a kerengő falában egy ablak maradványa.
A maradvány lehelet finom volt, a könyöklő síkjának vakolata maradt meg egy kevés kő maradvánnyal.
Nos, hát van egy ablak. |
 |
11.
Az ablak megmaradt lenyomata a kolostorudvar felől.
Mint látszik, kifelé szűkülő volt a nyílás és megmaradt a mellvéd magassága is. |
 |
12.
A falkoronán maradt föld újabb ajándékot adott:
az előző ablaktól nyugatra kezdett kirajzolódni egy újabb ablak. |
 |
13.
Ebből az ablakból már a határoló falak egy része is megmaradt.
A feltárás lassan haladt. |
 |
14.
A kerengő nyugati falában előkerült egy ajtó helye a küszöbbel. |
 |
15.
A kerengő északi falában, az előzőekben ismertetett ablakokkal szemben előkerült további két ablak maradványa.
Tőlük keletre az ajtó helye már ismert volt. |
 |
16.
Az északi fal nyugati ablakának maradványa félig a törmelék alatt. |
 |
17.
Lassan kezdenek kirajzolódni a nyílások. |
 |
18.
A támfal falkoronájának állagvédelméhez meg kellett tisztítani ezt a falat is.
Eközben már elindult a kerengő falainak állagvédelme.
A munkát Kosdi Attila műemléki felügyelő, okl. építészmérnök koordinálta. |
 |
19.
Az első védőréteggel ellátott fal.
Ennél a falazás módját kellett kitalálni. Annak ellenére, hogy a védelem hangsúlyozottan ideiglenes jellegű, igazodni kellett a meglévő falszerkezet struktúrájához. Ezzel a rom egységes látványának megőrzése volt célunk.
A következő feladat a sarok és a nyílások melletti fallezárás kitalálása volt. A megmaradt falak vallottak, csak meg kellett nézni őket.
Ki kellett alakítani a fal felső lezárásának módját is.
|
 |
20.
A romfal lezáró falazása szokatlan volt a kőművesmunkát végzőknek.
Amorf kövekből kellett sík felületű falakat kialakítani.
Ekkor is a meglévő fal segített.
Vegyesen kellett használni az apró és a nagy köveket. Nyílás mellett, sarkon nagy köveket kell használni. |
 |
21.
Lassan kialakult egy alapszabály, melyet ha a falazó betartott, szép lett a védőfalazás, ha nem, vissza kellett bontani:
A követ úgy kell beépíteni a falsíkon, hogy a külső oldalon és a felső oldalon sík legyen. Az egyenetlenséget alulra kellett beforgatni, ide apró köveket kellett berakni.
Igencsak szokatlan volt, mert mindenki a sík részét tette automatikusan lefelé.
Viszont ebben az esetben a fal felső síkja fájdalmasan egyenetlen lett, nem volt miről indítani a következő sort. |
 |
22.
Az eredeti cél az volt, hogy a humusztól megtisztított falkoronára 2 sor kő védőfalazás készül.
A természet áldott tevékenysége folytán (a mészhabarcs eltűnt a fal felső részében) a felső 2 sort vissza kellett szedni (nem bontás, mert nem volt köztük kötőanyag) és újra kellett rakni.
Tehát a képeken ezért vastagabb ráfalazás látszik.
Általában a fal felső része sem vízszintesen romlott le. Az egyenetlenséget kihoztuk vízszintesre a falra merőlegesen.
Hosszában lépcsőzetes falazást kellet készíteni (vagy bontás jött). |
 |
23.
A munka megszakításokkal haladt.
Egy alkalommal az eső űzte el a lelkes építő csapatot. |
 |
24.
De elkészültünk a kitűzött feladattal.
A képen a kész falszakaszok láthatók.
Ha visszalapoz a nyolcadik képhez, látható, honnan indultunk.
A háttérben a kolostor helyiségeinek a lenyomatai láthatók. |
 |
25.
A kerengő észak felől nézve. |
 |
26.
A kerengő északi ajtaja, mely az udvarra vezet ki. |
 |
27.
A képen a kerengő falán már elkészült a védő ráfalazás.
A támfal már le van tisztítva. |
 |
28.
Ezen a képen a támfal védőfalazata is látható már.
Ebben az állapotban hagytuk abba.
Bízunk abban, hogy a védőfalazás legalább 10 évre megóvja a falakat és a látogatók részére értelmezhető látványt nyújtanak. |
 |
29.
Reméljük, lesz lehetőség a falkorona védelmének a folytatására.
A kerengő belső fala lehetne a következő védendő falkorona, nem is beszélve a sekrestye romló falairól.
Talán pályázattal sikerül 2009-ben annyi pénzt keríteni, hogy önkéntes munkával kiegészítve ezek a falak is levédhetők lesznek.
A végleges cél itt nem a romállapot fenntartása. Ez a rom az erdőben nem tartható fenn romként.
Itt élő, működő épületet, épületegyüttest, pontosabbam az egykori pálos gazdaság nyomain egy működő objektumot kell létrehozni, ahol az állandó emberi jelenlét óvja meg a romokat.
Szándék, akarat. cél már van.
Mi is hiányzik? Az a legkevesebb!
Köszönjük valamennyi résztvevőnek az odaadó, lelkes munkáját. |
Az ideiglenes állagvédelemi munkában résztvevő szervezetek:
KÖH Észak-magyarországi Iroda felügyelői és friss diplomás gyakornokai Simon Zoltán régész, Jenei Anita régész, Kosdi Attila építészmérnök,
Miskolci Melinda régész gyakornok, Bánfalvy Anna tájépítész-építész hallgató
szervezéssel, régészeti kutató munkával, építészeti szakmai vezetéssel, sok-sok kétkezi munkával
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei, munkatársai:Korpás Attila természetvédelmi őr, Váczi Béla természetvédelmi őr,
Falucskai Gusztáv, Boros Tamás az anyagmozgatással, a technikával, a szakmunkával és sok-sok kétkezi munkával
Lasselsberger-Knauf Kft. Hadas Attila és Munkácsi Miklós szakmai tanáccsal, szervezéssel, a falazóhabarccsal
az Ikeron Zrt. a falazóhabarcs szponzorálásával
Munkaügyi Központ 2 közmunkással
|
A munkálatok résztvevői: |
| |
|
