MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2015-01-19
Kurityán pálos kolostor állagvédelme 2014
A TERVEK A FALAZÁS
HANGULAT ..... FEJLESZTÉSI JAVASLAT
2014. tavaszán készültek el a Kurityáni pálos rom állagvédelmi tervei.

A műemléki közmunka keretében finanszírozni tudta az Önkormányzat a tervezést, a művezetést, a kövek kifaragását.

A korában egy Uniós pályázat keretében elkészítette egy erre szakosodott cég a rom 3D szkenner a felmérését.

A tervek sajnos objektív okok miatt nem a 3D-s szkenner által készített anyag felhasználásával készültek.

A romot végigfotóztam ortogonális pozícióban mérőléc elhelyezésével.
Ezt követően a tervező programban beállítottam léptékhelyesre a fotót és összeraktam a szükséges látvány-képet.

A képen a 3D szkenner felülnézeti ábrája látható.
.

Ezen a képen a nyugati homlokzat 3D szkennerrel készített képe látható.

A szkenner képével egy időben egy térbeli kamera „lefotózza” a szkennel látványt. Egy felmérés több, bemért pontból készül el a fotóval együtt.

A feldolgozás során összeillesztik a szkenel állományt és a fotót, majd beszkennelt pontokhoz egy-egy fotó pontot kapcsolnak.

A 3D-s modellről, ami pontok óriási halmaza, vetületi fényképeket készítenek.

Ezeknek a kicsinyített változata látható itt.

A rom déli nézete a 3D szenner állománya alapján.

A megoldás egyik problémája (ezen a felmérésen), hogy árnyékban információ szegény a fotó és ezt kapcsolják a felmért pontokhoz.

A felmérés alapján készített keleti homlokzat. A pontok egy felületet határoznak meg, mely belül üres. És nem teszik rá a terepet.

Ezért látható a mellékelt képen az a vicces helyzet, hogy a lejtésből adódóan a keleti oldali terep helyén a rom távoli részletei látszanak. természetesen ezeket az átlátásokat ki tudják küszöbölni, de olyan vicces ez az együttláthatóság, hogy beteszem ezt a képet is

A terv helyszínrajza. A földhivatali térkép, a Google műholdfotó és a földhivatali átnézeti, rétegvonalas térkép szerepel a terven.

A jobb oldali térképen érzékelhető a rom elhelyezkedése, hogy ki kell menni a faluból, át kell kelni egy patakon és egy völgyi úton lehet elérni

. A rom a pálos szabálynak megfelelően több völgy találkozásában fekszik, lejtős területen.

Ami érdekessége, hogy a terep itt nyugati irányba lejt. Amikor elkészítettem a templom rekonstrukciós vázlatát, akkor mutatkozott meg a nyugati lejtés következménye.

A kolostor templomának az alaprajza.

A sötétebb részeken terveztük a beavatkozást. Mint látható a szentélynek a falát, a támpilléreket és a templom belső terének erősen leromlott részeit egészítjük ki.

Az északi fal kiegészítése e vízszintes metszősík alatt van, az egy másik terven lett ábrázolva.

A fotómontázsra rajzolt terv. A fehér vonal a homlokzati lábazat párkányának az alsó és felső síkját ábrázolja.

Szaggatott vonal jelzi a belső padlószint helyét. A fennmaradt részletek alapján jelöltük a nyílások helyeit is.

A fotókon a kiegészítést színekkel jelöltük. A kifalazás szürke színű., a támpillérek faragott kő kiegészítése sárga színű.
A számok a pillérek számozásai.

A terv a hajó déli falának állagvédelmét ábrázolja.

A következő tervlap a szentély déli nézetét ábrázolja.

A fehér szaggatott vonal a támpillérek alapozásának a felső síkját mutatja.

Az alsó kép a meglévő állapotot mutatja a rárajzolt szerkesztő, értelmező vonalakkal.

A fehér szaggatott vonalból látható, hogy a keleti támpillérek korábbi állagvédelménél az alapozást túlfalaztuk, így most vissza kell majd bontani cca. 20-30 cm magasságot a 6. pillér alapozásából.
A 7. pillér terve. Megrajzoltam mindkét oldalról és szemből is a fotókra a beavatkozást mikéntjét.

Mint az alsó képről látható, itt is vissza kell bontani egy keveset a felfalazás kérgéből úgy, hogy elé lehessen falazni a korrigált falsíkot. A alap felső síkjának lépcsőzését a terep emelkedése okozza.

Itt is van eltérés az alapozás és a későbbi falazás között. Ahogy Kovács István kőfaragó barátom mondta: eléggé felületes volt az alapozás kitűzése.

Néha lecsúszik a fal az alapozásról.

A nyugati homlokzaton a falak állagát veszélyeztető kifagyásokat akarjuk visszafalazni.  megmaradt a kapu északi oldalának kövei és több lábazati párkánykő.

A homlokzat bal (északi) oldalán a kolostor bejárata lehetett, itt egy merőleges fal indult el nyugati irányba.

Az északi falon is az alsó kifagyásokat kell kiegészíteni, nehogy bedőljön a fal.

A szentélyben a sekrestye ajtajának a kihagyásával kell kiegészíteni a falat. Ehhez ki kellett szerkeszteni az ajtót. Mint a későbbi rajzból is látható lesz, az ajtó nagy biztonsággal kiszerkeszthető. Így kialakult a falazás határa, hogy milyen nyílást kell kialakítani.

A felső teherelosztó ív feltételezés, egy ferde kőből szerkeszthető ki. Ezzel kapcsolatban nagy volt sokáig a tanácstalanság, hogy esetleg nem egy nyílás maradványa. A helyszínen in situ megállapítható a sekrestye fa födémének a helye. E födém és a feltételezett teherelosztó ív között alig van 1 méternél nagyobb távolság. Ez egyértelműen kizárja egy emeleti, a sekrestyébe néző nyílás létét.

A jobb oldali (nyugati) nagy kiromlásra jelenleg nincs magyarázat és nem is látható olyan maradvány a földről, ami valamiről árulkodna.
E képen a templom belső részén a déli és a nyugati fal köpenyezésének a helye van ábrázolva.

Kitaposatlan út lesz ennek a kifalazása. Ezzel akarjuk megállítani a fal pusztulását.

E falromlás miatt omolhattak le a viszonylag épségben megmaradt ablakmaradványok.

Kovács István kőrestaurátor, kőszobrász készítette el a kőkonszignációt, mely alapján legyártották Bogácson a támpillér lábazatának faragott köveit.

A kép az alaprajzon jelöli a kiegészítések helyét.
E rajz az 5, 6, 7 pillér lábazatának a kiegészítését mutatja be.


Ezen a rajzon az 5. számú pillér kiegészítését, a kövek méretét, jelét, elhelyezkedését láthatjuk. Itt egy megmaradt lábazati kő mellé kell betennünk az új köveket.

A Bogácsi bánya szürke kövét választottuk a kiegészítéshez

A sekrestye ajtajának elképzelt rekonstrukciója.

A sekrestye felé egy táguló, alacsony boltozattal lezárt nyílás néz. A szentélyre egy faragott kőkerettel lezárt nyílás nézett. A kőkeret a keleti oldalon összeépült az első falpillérrel.
Lásd alaprajz.

Az elkészült állagvédelem, de erről a következő részben többet mutatunk be. (Lásd felső menü FALAZÁS menüpontja.

Néhány szó a tervezett anyagokról.
A szentélyben a Bogácsi bánya andezittufa köveit terveztük be. A köveket válogatás után kell befalazni. A szentélyhez LB MM3 zsákos trassz falazó habarcs használatát írtuk elő.

A hajó kifagyásainál más anyagok alkalmazását terveztük be. Az igen puha, homokkő szerű fehér tufa mellé a Bodrogolaszi fehér tufát terveztük be a SIKA tufaőrleménye mészhabarcsával falazva. Itt is válogatott kövek felhasználásával számoltunk.

Annyit már itt elárulok, ez a kő nem törhető szabályos alakúra és nem is kopik olyanná. Tele van agyagos erezettel, faragáskor önállóan törik.

Ezt a követ csak fűrészelt formában szabad felhasználni. Falazáskor kézi faragással próbáltunk szabályos alakzatokat kialakítanio az amorf ködarabokból.

ka
 

vissza