MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE

2015-03-15
Regéci vár a déli vár keleti erődített falának állagvédelme 2014
Felmérés, tervek A kivitelezés A helyreállított fal Főoldal
A Regéci vár látképe, valamint légi fotókon a déli vár és a balesetveszélyessé vált keleti fal.

A képek a Civertán és Tóth Géza légi felvételeinek a részletei.

A képeken jóval az állagvédelem előtti állapot látható.
Azóta a régészeti kutatás is megközelítette a déli várat. De most nem ez a kutatás fő iránya, de erről majd egy másik írásban.

A képet automatikusan váltakoznak, de meg lehet állítani, illetve lehet léptetni is.
Az egykori KÖH (ma Forster Központ) archívumának egy képe a balesetveszélyessé vált védőműről.
 A bal oldalon a 2,5 m vastag külső romos várfal, balra lenn a keleti külső várfal látható. Fölötte az oszlopként magasodó falpillér a régészek szerint az egykori toronyépület utólagos támpillérének a maradványa.

Bal oldalon a magas fal a védőmű befordult falának maradványa. E fal magassága jelzi, hogy a romos védőmű is mekkora lehetett.

A kép az 50-es években készülhetett. A romot erdő borítja.
A balesetveszélyessé váló falszakasz.

A fotón a még felismerhető lőrések vannak bejelölve.

A felső, jobb oldali lőrés már a leszakadt és elmozdult faltömbben van.

A kép fotómontázs alsó nézőpontból.
A képen a leszakadt falrészlet látható a külső oldalról fényképezve. Látszik, hogy a faltömb egy közel vízszintes repedésen ül. A repedés jobbra egy ferdén halad lefelé, majd egy kis vízszintes szakasszal záródik.

A faltömb már elmozdult, nem az eredeti helyén áll. A helyzet azért kritikus, mert a jobb oldali kis vízszintes rész csak látszólag stabil, a beforduló oldalon egy lőrés volt, mely megroggyant, tehát e szakasz ténylegesen nem tartja a falat. E falszakasz stabilizálása volt az elsődleges cél. Nem lehetett megjósolni, meddig marad még a helyén a faltömb. És ha megmozdul, merre fog lezuhanni. Azt feltételeztük, hogy jobbra és előre csúszna le, ami azt is jelentené, hogy egy igen nagy faltestet is magával ragadna, tehát a megmaradt falszakasz is súlyosan károsodna.

Ekkor még nem tudtuk, hogy a leszakadt tömb alatti látszólag stabil falszakasz is a levegőben áll, mert kirohadt alóla a várhegy repedezett sziklája.
A lerepedt és elmozdult faltömb a belső oldal felől fotózva. Innen sokkal ijesztőbb a látvány és határozottan az az néző érzése, hogy a faltömböt semmi nem tatja.

A repedés úgy került a felszínre, hogy a lelkes régész kutatás kiásta a föl alól, hiszen ezt a látványt korábban a romok eltakarták.

Bátor tett volt feltárást végezni a lerepedt faltömb tövében. Mentségükre, innen felülről akár repedésnek is nézhető. Szakmai szemmel ijesztő.

E fotó győzte meg az MNV Zrt. vezetőit, hogy tenni kell valamit. E kép alapján, illetve egy tanulmány költség előirányzata alapján állítottak be a fal állagvédelmére több tíz millió forintot.
A déli vár keleti erődítése a déli szikláról. Látható, hogy a fal jobb oldali része teljesen a törmelék alatt van.

A bal oldali rész már ki van ásva, fel van tárva. Balra az ominózus támpillér magasodik..

Háttérben az Erdőhorvátiba átvezető völgy és a zempléni hegyek.
A falszakasz a teljes belső feltárás után.
A feltárás nem ment le a szikláig, megállt a lőrések aljánál.

Eredetileg eddig sem akartunk lemenni, de a lőrések miatt szükségessé vált.
Azért még maradt feltárni való a terepszint alatt. Így is több faragott kő került elő.

Az alsó kőkiomlás az egykori fa födém helyit jelzi a gerendafészkekkel.

A felső lőrésekhez nem tudtunk hozzáférni, azok felmérésével megvártuk a falszakasz beállványozását.
Az engedélyezett tervdokumentáció lapjainak kicsinyített képi változata látható a következő képeken.

Ez az kép az átnézeti alaprajzot tartalmazza, melyet a régészeti alaprajz alapján készítettük el.
Balra lenn a kérdéses falszakasz elhelyezkedése látható fekete négyzettel bekeretezve.

E képen szépen látható a Regéci vár alapvető szerkezeti rendszer, mely részben mesterségesen alakított, de alapvetően természetes táji alakulat kihasználásával alakult ki.
Jobbra a legkorábbi északi-vár, balra a déli vár és középen a kettő közzé beülő középső vár a várfalakhoz tapadó épületekkel.
A kérdéses falszakasz alaprajza. A lőréseket a Vajda-Győrffy fotogrammetriai felmérés alaprajzából vettük át, hiszen a felmérésre nem volt lehetőség a balesetveszély miatt.

A külső (a rajzon a felső) oldalon nagyrészt már a terepszinten is hiányzik a falkéreg, a belső oldalon a fatest felső felében mállott le a falkéreg.

Jobbra a fal befordulására semmi adatot nem lehetett a felszínen találni. Azt sm tudtuk megmondani, miért hiányzik ennyire látványosan a sarok. Talán egy ajtó lehetett itt, mely a külső sánc mögötti területre nyílott?
A rajz egy feltételezést ábrázol, ráírva, hogy helyszíni régészeti kutatásra van szükség a terv pontosításához.
A falszakasz belső nézete.
A metszeten látható, hogy nem számoltunk a teljes feltárással, és a sarok kialakítása bizonytalan.
Ezen a képen a külső falnézet van ábrázolva. Itt még kutatni sem lehetett (legalábbis a jobb oldali szakaszon) a elmozdult faltest miatt. Itt a faltest rögzítése volt az elsődleges feladat.

Több elképzelést félretéve jutottunk el ahhoz a megoldáshoz, hogy acél sodronykötelekkel visszakötjük a lerepedt faltömböt. és kis helyszíni improvizáció után ez a megoldás be is jött.
Bár a vékony kötelek láttán mindenkiben ott volt a sikító frász végig, da számításoknak megfelelően a faltest helyben maradt. Pedig az elején 3 m magasan alá kellett ásni szinte a belső falsíkig, majd ezt a kiromlást ki kellett falazni.
Itt szólaljanak meg az ágyúk a kivitelező tiszteletére!

Látható, hogy a bal oldalon minden bizonytalan, a közbenső falszakaszon két lőrés-sor állagvédelmével számoltunk. És feltételeztünk egy terepszintet (szikla szintje) is a külső oldalon.
A lehorgonyzást a fotómontázson is ábrázoltuk.

A rajz jobb felső részén a vasalás elhelyezkedése látható. E vasak az új falazásba kötik vissza az elmozdult faltestet.
A lehorgonyzás után állványról fel tudtuk mérni a fal lőréseit. Két eltérő lőréssort regisztráltunk.

Az is kiderült, hogy a sarok hegyesszögű volt, szó sem volt nyílásról, egyszerűen felrobbantották, azért omlott le a fal teljesen a szikláig, a külső sík vonala csak nyomokból volt kikövetkeztethető.
A felmérés alapján pontosítottuk a külső falnézetet is.
Megrajzoltuk a lőréseket, valamint az egykori födém helyét jelző gerendafészkek is láthatóak szaggatott vonallal. 

A korábbi külső nézettel összevetve jól látható, hogy a jobb (északi) oldalon jelentősen megnőtt a fal magassága.
Miért?

Mert kiromlott a szikla a fal alól és le kellett falaznunk a jelenlegi szikla szintjéig. Miért jött létre ez a nagy kiromlás, melyet lásd később a kivitelezési fotók között?
Hát az ördög sem tudja biztosan, de hogy a szikla omlott ki a fal alól az biztos, és ez is hozzájárult a faltest felső részének az elmozdulásához.

Lehetséges, hogy itt is robbantottak, és nem a fal, hanem a szikla lazult ki.
A belső nézet a lőrésekkel és a gerendák egykori helyeit jelző kis gerenda csonkokkal, melyeket a meglévő fészkekbe falazunk be.
A lőrések felmérése, illetve a rekonstrukciós rajz.
A két sor lőrés eltérő kialakítású. Az alsó erősen lefelé irányított, belül és kívül táguló, középen puska alátámasztó fa volt elhelyezve.

A fa födémet közvetlenül fölé alakították ki. A felső lőrések egyenletesen tágulnak kifelé, de enyhébben lejtenek.  

Egy felső lőrés sem maradt fenn egészében, de a4 lőrésből kiszerkeszthető volt a kialakításuk.

A belső oldalon a keskeny, álló téglalap alakú (20x40 cm) nyalás volt, mely kifelé folyamatosan tágult.
A lőrések kicsit sugár irányúak, azaz nem párhuzamosak, hanem szónak.

 Mindezek már a kivitelezés alatt voltak megállapíthatóak.
Oldal teteje