MŰEMLÉKVÉDELEMBAZ MEGYE 2015-12-03
CSÓKAKŐ..gondolatok egy vár helyreállításáról

A Móri-árok Vértes felőli oldalán helyezkedik el, a móri borvidékhez tartozik.

A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott.

A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült.

A vár hadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át.

A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét.
(Wikipédia)

Csókakő _ Google Maps


A várat 1299-ben említik először. Feltehetőleg az 1250-es években építették.
Vásárlással a Csák nemzetség trencséni ágához tartozó Márk fia István szerezte meg, majd tőle1326-ban Károly Róbert szerezte meg cserével. 1430-ig királyi birtok. Ezt követően id. Rozgonyi István kapta élethosszig szóló adományba.
A 15. század utolsó évtizedétől 1532-ig a Kanizsai család birtokolja. 1530-tól a szerb Bakics Pál, 1577- től Török Bálint a vár ura egészen a vár török kézre kerüléséig, 1544-ig.

Székesfehérvár elővárának számított, de jelentősebb katonai értéket nem képviselt. A várat védők létszáma alacsony, 30-40 fő. A török véglegesen 1687-ben hagyja el a várat egy ostrom után. 1690-ben a katonai szerepe megszűnt. (www.csokako.hu)

A kiépítését a mellékelt ásatási alaprajz mutatja be megkülönböztetve az építési korszakokat.
A régészeti kutatást korábban Hatházi Gábor vezette.

 

A Csókakői vár légi fotója. A kép összevethető a fölötte látható ásatási alaprajzzal, mely ábrázolja a kutató régész által meghatározott történelmi építési ütemeket.
A két kép alapján azonnal leolvashatóak az alábbiak:
-A bal felső kis-torony nem toronyként van visszafalazva
- A toronytól balra lévő falerősítés sincs megerősítve, szinte eltűnt.
-A kapu-toronytól induló várfal később került feltárásra
-A korai vár öreg-tornyának állagvédelme során jelentős eltérés figyelhető meg a falvastagságok tekintetében. Az ásatási alaprajz egy teljesen más és építési ütemeiben összetettebb tornyot ábrázol. Az állagvédelem a torony külső síkját követő falat hozott létre, az ásatási alaprajz egy belső terében négyszögletű tornyot tárt fel, a déli oldalon egy szerkezetileg elváló falszerkezettel.

A későbbi fotókon sok olyan részlet látható majd, amelyek sem az ásatási alaprajzon, sem a légifotón nem szerepelnek. Ilyen az ágyúállás (ez a kapu-torony mellette, a hegy felé helyezkedik el). A képeken látszani fog a kápolna helyreállított épülete is.

E képeken egy digitális rekonstrukció képei láthatóak. A képek a vár kiépítését szeretnék megmutatni a jellegzetes korokat kiemelve.

Érdemes összevetni a számítógépes modellt az ásatási alaprajzzal. Alapvetően a modell érzékelteti a vár fejlődését.

Az alapvető problémát az okozza, hogy a naturalisztikus modell lényegesen eltér a feltárt alaprajztól, és mivel naturalisztikus, kénytelenek vagyunk észrevenni a nagyvonalúan kezelt részleteket.

De mindenképpen egy hasznos modellt látunk.

Csókakő vára egy múlt század eleji képeslapon.

Ha ellátogatunk a várhoz, napjainkban egy parkoló vár, mely mellett hangulatos pihenő hely terül el.
Mi a turisztikai szezon utáni időszakban voltunk és hétköznap, így érthetően minden üres volt. Ennek is van varázsa.

A hegyen tűnik fel a vár.
A két várfal a meghatározó látvány, de már előbújik a kapu-torony és a kápolna fehér fala.

A vár és a környezete csodálatos látványt nyújt, egy igazi turisztikai látványosság.
A vár alatt álló lakó-üdülő épületek között halad a várba vezető út.

Innen a vár egy másik arcát mutatja. Előtűnik a várfal rekonstruált részlete, a rekonstruált kapu-torony, és a visszaálmodott kápolna épülete is.

A kontrasztos hatásra építő falfelületek képzőművészeti alkotás hatását keltik, amely hatást a természet tovább fokoz.
A vár bejárata.
Előtérben egy falnyílás, melyen beléphetünk a kapu előtti erődített területre egy falhiány nyílásán. Balra egy dróthálóba csomagolt kőhalom mögött a wc konténer bújik meg. A bejárati falnyílás mögött a rekonstruált kapu-torony gazdag építészeti részletképzéssel: a csizsolt mészkő felhasználásával rekonstruált kapu egy felvonó híddal, natúr kő fala, műanyag festékkel lefestett téglafal-kiegészítés, nyílások modern nyílászárókkal, a vélhetően fa gyilokjárókat jelölő gerendafészkek, majd újra csiszolt mészkő lezárású falpártázat.

A feltételezett építészeti elemek szigorúan modern anyaghasználattal és formákkal vannak jelölve.

És balra fenn feltűnik a vár kápolnája. itt is a meglévő elemekre egy modern építészeti alkotás van ráültetve. Toronyként áll a romokon a kápolna tömege, modern építészeti eszközökkel jelzi a tervező, hogy az épület hipotézis, feltételezett és nem akar történelmet álmodni. És ez a gondolat korrekt építészeti gondolkodás eredménye.

Balra fenn előbújik a felső-vár egy részlete.
A vár bejárata előtti előudvar, melyet várfal véd. Balra téglából kirakva megjelenik egy boltozott kapu.

A feltárási alaprajz szerint ez a vár bejárata. De mi egy kibontott falnyíláson jöttünk be, mert a kapu előtt áll a wc konténer.
A felvonó híd lécekkel van csúszás mentesítve. Mivel ez nehezen járható, rátettek két deszkát, hogy sima legyen.

A kapu kiegészítése élesen elüt a megtalált eredeti részektől, mert csiszolt mészkőből készült.

A viszonylag kis felületű  terméskő falak három féle helyreállítással készültek el: Balra apró kövekből készült és mélyen van fugázva.  A torony két oldala is eltérő kialakítású, a jobb oldal egy szürke kővel lett köpenyezve és a falsíkig van kifugázva. Jobbra a feltehetőleg újrafalazott fal ciklop jelleggel van falazva nagy, szürke fugákkal.

A felső rész tégla falazat szürke festékkel lefestve, a sarokkövek újra csiszolt mészkő elemek. A nyílászáró korszerű hőszigetelt szerkezet barnára festve.
A várba bejutva feltárulnak a már helyreállított részletei a várnak.

A várfal gyilokjáróján állunk, mely sötébarna lazúr bevonatot kapott.

A gyilokjáró végében a kapu-torony belső oldalát látjuk. Feltehetően a torony a vár felé nyitott volt, de helynyerési célból egy fa szerkezettel lezárták. Ezért ez a faszerkezet egy világos lazúr felülettel van lefestve. A torony bal oldala kő, a jobb festett tégla.

Jobbra az ágyúállás falazása romantikus hullámzó, a várra jellemző vörös mészkőből építve. Fölötte a sötétbarna lazúrral lefestett ágyúállás korlátja címerpajzsokkal díszítve.

Fenn feltűnik a kápolna tömege fehérre festett vakolattal és az épület funkcióját messzire jelző, aszimmetrikusan elhelyezett kereszt alakú nyílás. Az épület sarkánál a látogatókat irányító útjelző tábla (szemben még egy) és egy esővíz elvezető csatorna.

A kapu-torony , a gyilokjáró és a várfal pártázata.

A lőréses pártázat festett tégla szerkezetű, rajta csiszolt mészkő sapka-kövek, amiket műanyag vízvető zár le alul.

A torony kőfala előtt egy kis lefolyó csatorna kanyarog.

Az ágyúállásról visszatekintve a kapu-torony.

A kapu felett áthaladó gyilokjáró zsindely fedést kapott.

Az ágyúállás korlátja újra sötétbarna lazúr festéssel készült. Mögötte járható fa padló határolja a kőzúzalékos térburkolatot.

A feljáró lépcső mögött az egykori várfal újrafalazott részlete látható ciklop falazási móddal, sötétszürke habarccsal.

Balra feltárul a várat körülvevő csodálatos panoráma.

A kápolna tömege a hozzá vezető lépcső alsó részéről.

Csiszolt mészkő nyíláskeret és lépcső, fehér színű vakolat.

A megmaradt falrészletek natúr kő felületűek.

A kápolna előtt szabálytalanul rakott natúr kő várfal részlet látható a lazúrozott korlát mellett.

Az egykori Öreg-torony maradványáról ez a kép tárul fel a Felső-várról.

Háttérben a kápolna modern tetőlezárása szürke fémlemez fedéssel. A belső tér megvilágítása érdekében a tetőidom két részből áll, a kettő között hangulatos belső fényhatást biztosító bevilágító sáv van elhelyezve ( a helyszínen megtekinthető, mert a kápolna ráccsal van lezárva, tehát be lehet tekinteni).

Balra a korai vár kisebb tornyának maradványai, balra a Felső-vár kútja látható, valamint a korlát szintig felfalazott várfal.

A Felső-vár udvara.

Jobbra az Öreg-torony, balra a kis-torony, középen a kút.
Háttérben újra a kápolna mozgalmas tetőfedése ferde gerinccel kialakítva.

Az udvart szürke kőzúzalék borítja.

Bár a képen kevésbé látszik, a várban modern és karakteres térbútorok vannak elhelyezve sötétszürke színű fémszerkezetből előállítva.

A kapu-torony, a várfal és a kápolna külső nézete.

A torony falazási módjában is van eltérés, ami valószínűleg azt jelzi, hogy hol kellett a meglévő falat új kéreggel ellátni.

A teljesen új szerkezetek határozottal elütnek a meglévőtől, festett tégla szerkezet.

A kápolna tömege is önálló jelzés fehér vakolt tömeg és keresztény szimbolikájú falnyílás.
A várkapu és az építészeti részletek változatos sokasága: anyaghasználat, felületek, színek. Láthatóan a tervező a kiegészített részleteket erős kontraszttal választja el a meglévőtől, ezzel magyarázza a látogatónak az épületet, megmutatja, mit tett Ő hozzá az eredeti részletekhez.
Szintén a kontraszt kedvéért (feltételezem) a csetlő-botló kapuköveket más csiszolt, szigorúan szögletes kőelemekkel egészíti ki, ahol már nem látszanak a kövek illesztési hézagai, hiszen az illesztések is csiszolt felületűek. 

Itt gondolkodik el először az ember. Mivel biztosan tudjuk, hogy a teljes vár egykor vakolva volt, a fő részletek pedig meszelve voltak, a kapu kiegészítésének a módja az eredeti állapot felidézést segíti-e elő, vagy öntörvényű építészeti alkotás?

És ott van egy másik részlet: Az új falazatban merev szélű, csiszolt felületű, mészkő sarokkövek vannak beépítve egy kor építési szokásait jelezve modern építészeti eszközökkel. Viszont alatta a terméskő falban (vélhetően ez a rész köpenyezett falszakasz, tehát meglévő falmaggal rendelkezik) már nem helyez el sarokköveket.
De a másik oldalon sem. Következetesen.

Talán az az építész szándéka, hogy a hipotetikus részeken elmagyarázza, hogy milyen volt a középkor? Milyennek kellene lenni, ha nem lenne annyira „vidéki” a vár. Érdekes módon a kapu bal oldalán felfedezhető az ún. falegyenes falazási mód. (felső kép)

 

A kapu-torony belő oldali homlokzata tovább fokozza az ellentétek feszültségét. Egy homlokzaton belül van terméskő fal és festett tégla merev sarokkővel.

Van sötét és világos színűre festett, fénylő felületű fa szerkezet és natúr zsindely fedés. És modern vízelvezető rendszer.

A kuka itt elég „archaikus”. De vélhetően a tervezést megelőzően is volt már helyreállítás, és ennek az elemei megmaradtak. A kőfalak falazásmódja is azt mutatja, hogy a jelenlegi fejlesztés előtt már valaki „falazott” a várban jó szándékkal, de….

 

Ez a részlet a mostani helyreállítás műremeke.

Mivel a csapadékot el kell vezetni, csatorna kell.
Ha az épület szabálytalan alakú, lévén a tájhoz szervesen igazodó vár, a csatorna is szervesen igazodik az épülethez, valamint a lehetőségekhez.

A lámpa modern, a korlát fényes.


És újra a kápolna teteje.
Korrekt, modern szerkezet. Azonnal mindenki látja, hogy ilyen sose volt a középkorban. De kérdezem én, ez a szándék itt helyes megoldást eredményezett?

Egy egyszerű tető nem lenne inkább része a várnak? Ez a végtelenségig fokozott ellentét (új és eredeti között) nem teszi tönkre a vár látványát?
Elgondolkodtató. és még egy kérdés, ami talán a legfontosabb:
A kápolna egy várfalhoz simult, éppen a kápolna felőli oldalon egy domb húzódik, ahonnan könnyen lehetett támadni a várat. Tehát ebbe az irányba védhető kellett hogy legyen a vár. A védőfal a kápolna rekonstrukciója során lemaradt.

A kápolna egy szoborszerű egyházi emlékhely lett. Ez érthető, de félrevezető vizuális látványt eredményez. Alapvető: Egy vár fallal körülvett védő építmény, belső kiépítése is a védelmet szolgálja.

Tehát várfal nélkül, szoborszerűen helyreállítani egy várfal mellett megbújó kápolnát erős építészeti hangsúly eltolódást eredményez a vár látványában. Vannak országszerte dombon-hegyen álló kápolnáink. De ez speciálisan nem olyan volt.

Összefoglalva a várral kapcsolatos gondolatainkat, megállapíthatjuk, hogy egy gondos, a hitelességre törekvő, és igényes helyreállítás született.
Sajnos a korábbi helyreállítások gazdagítják az utolsó beavatkozás látványát.
Az építész művészeti eszközökkel nyúl a romfelújításhoz.
Én ennek tulajdonítom az építészeti kontraszt végsőkig való fokozását. A hatás meglepő, a felületek, a színek. az anyagok, a textúrák változatosak.
DE, érdemes ennyire felfokozni az eredeti és az új közötti különbség érzékeltetését?
És hogy fog folytatódni a vár helyreállítása?
El kellene gondolkodni azon, hogy az építészeti alkotás néha a vizuális egység megteremtésével csendesebb, de egységesebb épületet hozhat létre. A kiegészítés csendes eszközökkel történő érzékeltetése nem annyira látványos, de nagyon hatásos.
A ide ellátogató több ezer embert biztosan érdekli, hogy a tervező milyen módszerekkel jelzi az saját munkája határát?
Az ilyen hangsúlyos kontraszt alkotásakor felmerül a kérdés, hogy a tervező szándéka a műemléket helyreállítása volt-e, vagy inkább modern építészként a romokon modern épületeket alkotott.
Én bízok abban, hogy bár kicsit eltúlzott kontraszttal, de a tervező egy műemlék helyreállítását célozta meg.
Kívánom, hogy a helyreállítás folytatása során találja meg az építész a kontraszt lecsendesítésének a módját és induljon el egy egységes várkép megteremtése irányába.

Egy relatívan kicsi romterületen nagyon sok anyag, felület és szín van felsorakoztatva. Egy tízszer ekkora vár látványában is túlzó lenne az anyaghasználat ilyen változatossága.
Javaslom ennek a gondolatnak a megfontolását. Ez a vár a környék egyik gyöngyszeme és remélem, hogy a helyreállítás folytatódik tovább.

Kosdi Attila
    Vissza a lap tetejére FŐOLDAL