Pálos kolostorok Magyarországon

Badacsony

1263 előtt jött létre a Lád nemzetségbirtoka közelében, alapítói valószinűleg helyi nemesek. A rend első kolostorai között írták össze 1263-ban. 1851-ben a romjai még ismertek, 1888-ban Ádám istván már csak a helyét azonosította. A badacsony keleti oldalán, a Klastromkút nevű forrás közelében fölismerhető kolostorhely, észlelhető építészeti részlet nélkül.

Forrás: dr. Guzsik Tamás A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (*)

Bajcs

1280-83 között alapította a Kán nb. Siklósi család, 1542-től néptelenedett el. A XVIII. században még álló rom helyén ma csak fölismerhetetlen kolostorhely van a Kilissa-dűlőben.
Forrás:(*)
Részletes leírás: Patton Gábor A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében

Bakonyszentjakab

A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az aljnövényzetben
(Bárdossy Pál)

dr. Guzsik Tamás , Pál veszpémi püspök 1263-as összeírásának elemzése
"a következő kolostor, Szentjakab (Sáska, Bakonyszentjakab) esetén is. Talán a bakonyszentjakabi kolostor lehetett a remeték birtokában olyan szálláshely, mely egy vizitációt végző püspök fogadására méltó és alkalmas volt. Legegyszerűbben Tapolcáról Sáska község érintésével érhető el.
A nagy kiterjedésű kolostor alapfalai ma csak sejthetők az aljnövényzetben, csupán az egykori szentélytorony Dny-i sarokfala magasodik fel kb. 2-3 méterre. A múlt században a romoknál megfordult Rómer Flóris még látta és lerajzolta a templom akkor 7-8 m magasan álló szentély-tornyát és a kolostor teljes alaprajzát (Rómer, Jegyzetkönyv, I., 5-7.pp.), de Ádám Iván 1888-ban készült leírása is ezt az állapotot jelzi. A romokat látva s a XIX. században még álló részleteket értékelve nehéz elfogadni Pál püspök vizitációjának a végkövetkeztetését, mely szerint a remeték anyagi feltételei nem biztosítottak ahhoz, hogy az ágostoni regula szerint éljenek.
De ez a kétely fordítva is igaz: egy kialakuló, éppen renddé szerveződő remete-közösség hogyan hozhatott létre már a kezdetekkor ilyen méretű és igényességű épületet? Mert Szentjakab mind kiterjedésében, mind építészeti kvalitása alapján messze túllép az adott kor "szükségleti" építészetének a színvonalán.
Korábbi kutatóknál (Benger, Rupp) felmerül az 1218-as alapítás, némi topográfiai zavarral tetézve: "Abb. S.Jacobi de Ziliz" vagy "Abb.S. Jacobi de Simigh" elnevezések egyértelműen az 1061-ben alapított zselicszentjakabi apátságra vonatkoznak de a névrontás (Simigh = Somogy, de = Sümeg) alapot teremthet egy Sümeg-környéki Sz. Jakab kolostor feltételezésére is. Más források (Thúróczy, Péterffy) pedig egy hasonló nevű ciszterci monostort említenek, "degunt ad S.Jacobi ecclesiam Cisterciensis" megjelöléssel, bár azt egyértelműen "de insula Danubii"-nek tartják.
Mindenesetre a rajzokon szereplő bakonyszentjakabi szentélytornyos megoldás építészetileg is azt sugallja, hogy ezt az épületet nem a remeték hozták létre, hanem egy már meglévő, korábbi és ismeretlen eredetű kolostort vettek át és használtak az 1263-as összeírás idején. Maga a szentélytorony nem jellemző a magyar romanikában, de éppen Veszprém megyében néhány parochiális templomon fellelhető, s néhány korai pálos templomon is elképzelhető (Taliándörögd, Káptalantóti-Bács, Mindszentkálla-Veléte, Sáska-Dabas, ill. Badacsony, Vállus-Szentmiklóskút, Somogy megyé-ben Gamás-Vetahida, stb.). Bakonyszentjakab is köznemesi alapítású volt, az alapító Rátót nembeli Keszi (Gyulakeszi) családról egy 1307-es oklevélből értesülünk. A kolostor a középkor folyamán végig működött, csak 1563 körül néptelenedett el. A környező falvakban számos hagyomány őrzi az egykori pálos kolostor emlékét - még a jelenlegi tanulmányunkban szereplő Pál püspökről is szól tavaszköszöntő rigmus. A múlt századi leírások és rajzok, valamint a helyszíni felmérések alapján az épület rekonstrukcióját el lehetett készíteni."

(Ábra: Bakonyszentjakab alaprajza és tömegvázlata)A bakonyszentjakabi pálos kolostor alaprajza és elvi rekonstrukciója (szerző munkája).
Eredeti közlés:Architectura Hungariae

Forrás:Bárdossy Pál

Budaszentlőrinc

A mai Budakeszi út 91–95. sz. teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyről 1290-es forrás maradt fenn. A kápolnát egy remete gondjaira bízták. A helyet utóbb Budaszentlőrincnek nevezték.
1301 körül kezdték építeni Budaszentlőrincen a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort, melyet a negyedik prior, Lőrinc, 1308-ban a rend főkolostorává tett, és fennállásáig e minőségében működött. A kolostorhoz fürdőházat is építettek. Károly Róbert király az első jelentős donátorok között volt, csakúgy, mint Henc fia János, aki a környékbeli erdőket a rendnek adományozta.
1381-től a kolostor búcsújáróhellyé vált, miután a rend bőkezű támogatója, Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán ide hozatták Remete Szent Pál testét, amelyet Budaszentlőrincen temettek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként. A király adományai nyomán további jelentős építkezés kezdődött a területen, mely 1403-ban fejeződött be.
A Magyar Pálos Rend tagja volt Bátori vagy Báthory László (cc1420–1484), a név helyesírása a történészek szerint bizonytalan. A szerzetes, hogy munkájának szentelhesse minden idejét, a perjel engedélyével felköltözött a zárda melletti hegyen található, rejtélyes és róla elnevezett Bátori-barlangba, ahol 1437–1457 között lakott, és lefordította a Szentírást. Egészsége megrendülése miatt azonban visszatért a kolostorba, ahol a Szent István oltár előtti kriptában helyezték örök nyugalomra. A későbbiekben a földrajzi névként is használatos Budaszentlőrinc kifejezés lassan a feledés homályába merült, mivel az itteni fényes kolostor és templom, a mohácsi vész után a török pusztítás martaléka lett. A barátok könyvtáruk és ereklyéik egy részét magukkal hurcolva elmenekültek, Budaszentlőrincet a török csapatok felgyújtották, és földig rombolták. Elhurcoltak minden kódexet, eltűnt a magyar Biblia is.
1527-ben Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén (Trenčín) várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyévált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felsőelefántra (Horné Lefantovce), majd a horvátországi Lepoglavára menekítették
Forrás: Wikipédia

Forrás: templom.hu

.Forrás: CIVERTÁN_légifotók

Bükkszentlélek

A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére elnevezett kolostor titulusáról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a kolostor falainak is jelentős maradványai vannak. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 m, szélessége 9,5 m.

1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A 14.-15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.
Forrás:Wikipédia

Miskolcon alkotott az 1906-70-es években Ferenczy Károly (alias Carló). Föbb munkái: A diósgyőri vár helyreállítása és a diósgyőri lakótelep (un. szalagházak) megálmodása, a kurityáni és a szentlékei pálos kolostorok templom részének feltárása és konzerválása/részleges helyreálítása. Tevékenységét kortársaihoz hasonlóan meghatározta a korai vasbeton építészet. Munkáiban, a kiegészítésekben a velencei carta szellemében vasbeton elemeket, köfaragvány-utánzatokat használt. Sajnos e beavatkozások viszafordíthatatlan károkat okoztak az épületfizika törvényszerűségeinek figyelmen kívül hagyása miatt. Jelenleg a beton elemekkel kiegészített diadalív is romlásnak indult.
Szerkesztő Ka

Csatka

1357-1361 k. (más források szerint 1350-1355 k.) alapította Kont Miklós nádor. temploma 1350-1361 k. épült, 1390-ben szentelték föl. 1552-ben elnéptelenedett, 1738-tól a falu plébániatemploma. Téralakításában ("ál-háromhajós") Tüskevárral rokon.
Forrás: (*)
ábra_ Ádám István

Csut

Az 1264-ben IV. Béla király által alapított premontrei prépstságot 1475-1477 között Mátyás király adta a pálosoknak. 1526 után (más források szerint 1541 után) elnéptelenedett. Az egykori Három-szigeti romoknak ma már nincs nyoma. A középkori Csut területén 1942-ben föltárt templom nem azonos a pálosok kolostorával.
Forrás: (*)

Diósgyőr

A pálos kolostort az Ákos nembéli Ernye bán fia, Ákos István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort, ahol kódexmásoló műhely is működött; a misekönyvet, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája, Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat. Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. II. József, a „kalapos király” azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.
Forrás:Wikipédia

A bükkszentkereszti r. katolikus templom berendezése (bukkszentkereszt.hu)
A templom belső berendezései a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származnak. Ugyanis II. József 1786-ban rendeletileg feloszlatta a pálos rendet és a koronauradalom, mint tulajdonos adományozta a belső berendezést az újhutai templomnak. Így került ide a szószék, a Mária-oltár és az orgona. Ezeket a berendezéseket annak idején a sajóládi pálosok készítették a diósgyőri pálos rendház részére. A csodálatosan szép kivitelű szószéknek külön érdekessége, hogy az oldalán domborművel ábrázolt négy evangélista - eltérően az eredeti ruházatuktól - fehér pálos öltözetben van ábrázolva, igazolva azt, hogy pálos szerzetesek készítették. A templom főoltára a Szent Ferenc felmagasztalása témát ábrázolja. Értékes emléke a mennyezetről lecsüngő üvegcsillár, melyet a Bükk hegység utolsó üveggyárosa ajándékozott a templom részére 1887-ben.

Dömös

1107-ben fölszentelt, Álmos herceg által alapított prépostság, ezt 1446-ban adta IV. Jenő pápa a pálosoknak. Röviddel ezután V. Miklós pápa visszaállította a prépostságot. A XI.-XII. századi háromhajós templom és a kolostor föltárt és helyreállított alapfalai a falu fölötti dombon állnak.
Forrás:(*)
Bővebben: Dömös

Elek

(Kehida-Batátsziget, Zala megye) 1250-1263 között keletkezett, s még 1378 előtt néptelenné vált, lakói a közeli Örményesre költöztek. Helyét a hagyományok és a Zala árterén egy kis domb összefüggő kultúrrétege mutatja ill. örzi.
Forrás:(*)

Enyere

(Töttösenyere, Zala megye) 1336-1339 között alapította az Enyerei család (helyi nemesek), később a kegyura a Kanizsai család volt. A XVI. század folyamán (1543) elnéptelenedett. Ma a falu melletti szőlőhegyen csak a hagyomány őrzi a helyét és az emlékét ("Barátok" dűlő).
Forrás: (*)

Gönc

Nagyvázsony

A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen családi temetkezőhelyük. Az alapítók bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. Kinizsit valóban ide is temették (1494 végén). Sírját föltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom.

A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Azóta (noha közben csaknem fél évszázad telt el) nem igen törődtek vele, bár védett műemlék.

Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. A kolostorban művelt, buzgó szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémi apácák számára íródott, kettő Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára készült, a negyediket a szomszédos Csepely faluban élt Simon nevű kisnemes kapta (1518 körül). Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek. (Wikipédia)

Fotók: CIVERTÁN_Légifotók