SAJÓKAZA TABERNÁKULUM
A szentélybelső északi falán előkerült egy meszelt felületű, kőlapokkal burkolt, 58x30x42 cm méretű fülkécske, és a hozzátartozó 150x63x18 cmméretű fészek,szinte érintetlen habarcslenyomatával együtt.A fészek kontúrjaiból látható, hogy itt egykor egy alul félkörívesen záródó monolit kőkeret lehetett, melynek felső lunettás része csúcsdíszes volt, és külön darabból készült. A fészek alsó részének jobb oldalán, az elhelyezési habarcsba kötve, puhafa éket tettek, melyel az egykori kőkeretet igyekeztek függőleges helyzetbe állítani.
A habarcs megőrizte az egykor itt állt tabernákulumkeret faragatlan hátoldalának jellegzetes „dugós” lenyomatát. Ilyen lenyomatot egyedül a vörös mészkő agyagzárványos fejtési rétege produkál.
A miskolci múzeumba Vargha László igazgató Sajókazáról 1950-ben hozta be, egy vörösmárvány tabernákulumkeret alsó részét, melyett egy közeli ház bontásakor találtak.
1954-ben Megay Géza szintén behozott Sajókazáról két majusculás feliratú vörösmárvány töredéket.
Az 1500 körül készült tabernákulumkeretet a szakirodalom „ a márványmadonnák mesterének” köréhez köti. (Benedetto da Majano) Simon Zoltán régész részéről felmerült az ötlet, hogy nézzük meg, a múzeumban lévő tabernákulum beleillik-e az általa talált lenyomatba. A vörösmárvány tabernákulum keretét, két, leveles pilaszter között rozettasor díszíti. Az alsó, levélsorral elvállasztott, konzolos részében, cimerpajzsot keretező, gyümölcsöt ontó bőségszaru látható. A címerpajzsban leveles koronából kinövő, ágaskodó szarvas található. / A tabernákulumot, Tomori Pállal hozzák kapcsolatba a kutatók./
A múzeumban lévő tabernákulumkeret hátoldaláról gipszlenyomatot készítettünk, mely tökéletesen beleillett a fülke habarcslenyomatába. A keret kontúrjának, és hátoldali lenyomatának alapján biztosan állíthatjuk, hogy egykor a református templom szentélyében állott.
Sajnos a másik két töredéket nem sikerült fellelnünk, ezért felső, lunettás részébe a lenyomat kontúrjai alapján készült kőlapot helyeztünk, melynek durva, mozgalmas felületével jeleztük, hogy a lunettát relief díszíthette.
A másolat, az eredeti, kiegészítetlenül hagyott tabernákulumkeretről készült, vörösmárvány zúzalékos öntvényből selyemfényű felülettel.
