2012-01-13

 

3

 

Kovács István
kőrestaurátor
 

3529
Miskolc
Budai József u. 16.

 
email
koszobrasz49@
freemail.hu
 









KŐFARAGÓJEGYEK NYÍRBÁTOR MINORITA TEMPLOM KÉSŐGÓTIKUS KŐSZERKEZETEIN

A nyírbátori Minorita templom későgótikus kőszerkezeteinek helyreállítása során számos olyan megfigyelésre nyílt lehetőség, melyek eddig távolról rejtve maradtak, vagy csak a tisztítás során váltak láthatóvá. Az apró adalékok közül ilyenek a kőelemek felületére rótt kőfaragójegyek is.
A kőfaragójegyek megítélésében nagyban eltér a kutatók véleménye. Egyes kutatók szerint alkalmasak a különböző épületek egyidejűségének bizonyítására, mások szerint csak az épületen belüli építési periódusok relatív kronológiájának meghatározására alkalmasak.
Vannak olyan kutatók, akik bonyolult rendszerbe szerkeszthetőeket (qvadratúr-triglatur, wierpass-dreipass) azonos páholyhoz tartozónak vallják. Más kutatók lekicsinylik történeti értéküket. 1
A kőfelületek időjárás által okozott pusztulása, és a szakszerűtlen helyreállítások miatt sok ilyen apró, de pótolhatatlan dokumentum tűnik el napjainkban is. Véleményünk szerint megóvásuk, felmérésük, dokumentálásuk a belőlük levonható következtetésektől függetlenül is rendkívül fontos.
Nyírbátorban a templom ablakainak bélletprofiljában, a bélletrézsűkön, az üvegfalc bordáin, mérművön, a diadalíven, szentélyboltozat faloszlopain 16 különböző jegy 55 példánya került elő. (A nyugati kapun egyáltalán nem találtunk kőfaragójegyet, de ez azzal is magyarázható, hogy a felület jelentős része későbbi kiegészítés.) A jegyek 2,5-3,5 centiméter nagyságúak, egyesek mélyen vésettek, de akad közöttük szinte karc mélységű is.
A templomon előforduló kőfaragójegyek véleményünk szerint arra a megállapításra mindenképpen alkalmasak, hogy a különböző kőszerkezeteken előforduló azonos kőfaragójegyek egy építési periódus termékei. Jelen esetben a templom gótikus ablakai, diadalíve, szentélyboltozata azonos építési fázisban készültek.
Megállapítható továbbá, hogy a templom kőszerkezetein egy intervallumon belül legalább 16 kőfaragó dolgozott. Közöttük szép számban lehettek olyanok is akik csak egy-két kőelemet faragtak, de voltak olyanok is akik a faragványok nagy részét készítették. (Közülük az 1-es, és 2 es kőfaragó jele tizenkétszer, a többieké kevesebbszer fordul elő.)
Emellett elmondható, hogy közöttük semmiféle munkamegosztás nem volt. Szó sincs arról, hogy a kvalitásosak kőcsipkés mérműveket és szobrászati díszű boltozati gyámokat faragtak volna kizárólag, és az egyszerű bélletrézsűk, könyöklőrézsűk a gyengébbekre maradtak volna. Az 1 es jelű kőfaragó jegyét egyaránt megtaláltuk mérművön, boltozati gyámon, de bélletrézsűn, boltozati bordán is előfordul.  
A különböző jegyek geometriájából látható, hogy a templom kőszerkezetein dolgozó kőfaragók nem egy páholyból érkeztek. A fordított Y-ból képzett jegyek ugyan túlsúlyban vannak, de azért ezektől eltérőek is szép számmal akadnak. Valószínű, inkább egy- egy nagyobb építkezésre különböző helyekről érkező, munkát kereső, alkalmilag összeverődött csoportról (műhelyről) lehet szó. 1
Lehetséges, hogy a templom későgótikus kőszerkezetei előregyártott műhelymunkában Sárospatakon készültek. A felhasznált kőanyag, a sárospataki és a két nyírbátori templom kövein előkerült több kőfaragójegy  azonossága indokolhatja ezt a feltételezést. A 15. század végén már általános a kőszerkezetek mintaképek, rajzok alapján történő előregyártása.  A műhely létrejöttét a térségben ebben az időben történő nagy léptékű építkezések, (Kassa, Eger, Sárospatak, Nyírbátor stb.) a gyorsan és jól faragható kőanyag rendelkezésre állása is serkenthette.
A sárospataki, és a két nyírbátori templom kőanyagát trachittufából faragták. Kőbányája Sárospatak mellett Károlyfalva határában (nyilazó) található. Birtoktörténeti összefüggések nem indokolják, hogy az építtető Báthoriak miért pont ebből a kőanyagból építkeztek. Sárospatak térségében ekkor nem birtokosok, bányát sem birtokoltak.
A nagyobb léptékű építkezések vonzották a régióban munkát kereső kőfaragókat, akik főleg Szilézia felől két olyan útvonalon érkeztek, melyek állomáshelyein munkát reméltek. 1  Nyírbátorban a minorita templom kőfaragványain dolgozó, 1 es számú jegyet használó kőfaragó 1486-ban az egri székesegyházon is dolgozott, Sárospatakon viszonylag hosszan kimutatható a tevékenysége. Útvonalát Troján Marian József dolgozta fel.  Eszerint Meissen irányából Bécs érintésével érkezett, a fentieken kívül Kassán, Szepeshelyen is dolgozott, majd Boroszló (1490) Pirna (1505) Lövenberg (1520) érintésével hazatért, és Lipcsében halt meg.
A 7 es számú kőfaragójegyet használó kőfaragó Bécs (Szent István dóm) felől érkezett, jegyei megtalálhatók a kassai Szent Erzsébet templomon, és a sárospataki plébániatemplomon. Nyírbátorban a szentély boltozat faloszlopait, és gótikus ablakot is faragott.
A Nyírbátorban 2 es számú jegyet használó kőfaragó is jelentős épületeken dolgozott, jegyei megtalálhatóak a budai Nagyboldogasszony templomon, a kassai Szent Erzsébet templomon, és Sárospatakon kívül a bártfai városházán is.

A kutatók, a nyírbátori minorita, és református templomot korábban közel egykorúnak vélték, melyhez hozzájárulhatott a köztudatba épült legenda, miszerint Báthori István vajda a kenyérmezei győzelem esetére két templom felépítésére tett volna fogadalmat.
Történeti szempontból fontos volna a két templom kőszerkezetein előforduló kőfaragójegyek összevetése.  
A nyírbátori református templom későgótikus (pálcaműves, tagozat lábazatos) kapujának kőelemein a minorita temploméhoz nagyon hasonló, Y-ból képzett jegyeket találunk. Teljes egyezés talán csak egy jel esetében feltételezhető. A minorita templomnál 5 ös jegyet használó kőfaragó jegyétől a kapun lévő jegy csak annyiban tér el, hogy a kereszt szárat kicsit ferdén rótták. (A kőfaragójegyeket szigorú rendszer szerint szerkesztették ugyan, azonban a kőfaragók ezeket már emlékezetből, több változatban rótták.1)
A református templom faragott kőanyaga is trachittufából készült. Ablakainak kőelemein azonban mind a templom nyugati kapujától, mind pedig a minorita templom kőfaragójegyeitől teljesen eltérő jegyeket találtunk.
Pusztán a kőfaragójegyek szempontjából vizsgálva feltételezhető, hogy a református templom nyugati kapuja közel egy időben készülhetett a minorita templom kőszerkezeteivel, ablakai azonban évtizedekkel később (talán csak a16. század elején) készültek. 

A kőfaragójegyek kérdésköréhez nem tartozik, de meg kell említenünk, hogy a minorita templomnál előkerült egy boltozat bekarcolt rajza is.
A templom szentélyének dél-keleti gótikus ablakát a barokk korban befalazták. Az ablak befalazásának kibontása során, a jobb oldal külső bélletívén előkerült egy poligonális, három szakaszos boltozat bekarcolt rajza. A mintegy 40x25 centiméteres boltozási terv, egy szentély hálóboltozatának alaprajzi vetületét ábrázolja.  Az ábrázolás valószínűleg még az ablak elemeinek beépítése előtt készült, magyarázó jelleggel.


2012-01-08
                                                                      
Kovács István                                                                                                kőfaragó                


1.Gömöri János: A sárospataki római katolikus templom kőfaragójegyei.

KÉPEK





  VISSZA