MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2013-04-25
GÖNC, DOBOGÓ-HEGY, PÁLOS KOLOSTOR ÉS TEPLOMROM
A FARAGOTT KŐELEMEK FELMÉRÉSE
MŰEMLÉKI KÖZMUNKA 2012
A felmérést készítette Kovács István kőszobrász és restaurátor

GÖNC DOBOGÓ-HEGY PÁLOS KOLOSTOR ÉS TEMPLOMROM MŰEMLÉKI KÖZMUNKA PROGRAM KERETÉBEN MEGVALÓSULT MUNKÁK

Bevezetés
A templomrom külső környezetében a felszínt, a templom falazatából, és kőfaragványaiból származó, növényzettel benőtt kövek borították.
A templomrom déli és nyugati oldalán halmokban nagy mennyiségű kőanyag volt megfigyelhető.
Műemléki közmunka program keretében a templombelsőben, és a templom déli falától mintegy 5-7 méteres sávban megtörtént az aljnövényzet eltávolítása.
A templom külső környezetében kőrestaurátori felügyelet mellett összegyűjtésre, és faragványok tekintetében szétválogatásra került a felszínen szórtan heverő kőanyag. Átvizsgálásra kerültek a templom déli, és nyugati oldalán lévő kőhalmok.

Az átválogatás eredményeképpen 53db kőelem, kőtöredék került elő, a több mázsás bélletív, homlokív elemektől egészen a bordaszilánkig bezárólag vegyes méretben.
A kőfaragványok közül számos kulcsfontosságú töredék is előkerült, elsősorban a sekrestye ajtókeret, nyugati kapuzat, ablakmérművek vonatkozásában.
A kőfaragványok leltárba vétele megtörtént, katalógus, felmérési rajz, fotó készült az előkerült töredékek 90%-ról. (A kisebb bordaszilánkok /16 db/ dokumentálása idő hiányában nem történt meg.)
A falazat kőanyaga deponálásra került.
A nagyméretű faragott elemek csoportban a földön egyenként, letakarva kerültek megőrzésre. A kisméretűek, a templom délnyugati támpillér közében a fal tövében, a földön egyenként, letakarva kerültek elhelyezésre. A KÖH területi felügyelőjének kérése értelmében, (a korábbi kudarcokból okulva) minden kőelem, kőtöredék a helyszínen került megőrzésre.
A templom építészeti tervezhetősége érdekében rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a korábban a Huszita házba szállított, a kolostor templomához köthető gótikus ablak bélletekről, mérműről dokumentáció, felmérési rajz készüljön.
A kőfaragványokról készülő dokumentáció a Gönci Polgármesteri Hivatalnak kerül átadásra.
A templom egykori kőszerkezeteinek, kőfaragványainak, műrészleteinek minél részletesebb megismerése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a templomtól délnyugati irányba húzódó, 2-es számú, mintegy 10 méter hosszú kőhalom is átválogatásra kerüljön a közeljövőben. Szintén rendkívül fontos lenne, hogy a szentély leomlott déli fal omladékának régészeti feltárása megtörténjen.
A fellelhető maradványok minél teljesebb megismerése hitelesítheti az épület későbbiekben megvalósuló rekonstrukcióját.

Gönc, 2012. november 16.

Kovács István kőszobrász és restaurátor

GÖNC PÁLOS KOLOSTOR ÉS TEMPLOM KŐFARAGVÁNYAINAK
KATALÓGUSÁNAK JELMAGYARÁZATA:
Katalógus szám, faragvány jele
A: A töredék meghatározása
B: Kormeghatározás
C: Kőanyag meghatározás
D: Jellemző méretek
E: Lelőhely, körülmények
F: Megtalálás időpontja, feltáró neve
G: Fénykép őrzési helye, leltári száma
H: Felmérési rajz készítője, készítés ideje
I : Faragvány tárolási helye a katalógus készítésének időpontjában


Részletek a kőanyag felmérési dokumentációjából

6. Jelű

A: Boltozati falív (homlokív) /kolostor/
B: Gótikus
C: Dácit
D: 56x21,5x21 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.06 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.06
I : Templom külső déli fala mellett a földön egyenként


7. Jelű

A: Ajtókeret íves szemöldök töredéke
B: Gótikus
C: Dácit
D: 76x36x18 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.06 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.06
I : Templom külső déli fala mellett a földön egyenként


9. Jelű

A: Ajtókeret szemöldök jobb sarok töredéke
B: Gótikus
C: Dácit
D: 50x28,5x39,5 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.06 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.06
I : Templom külső déli fala mellett a földön egyenként


18. Jelű

A: Ablak mérmű töredéke
B: Gótikus
C: Horzsaköves riolittufa
D: 39x21,5x18 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.07 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.07.
I : Templom külső déli fala mellett a földön egyenként


23. Jelű

A: Kapuzat béllet szár elem
B: gótikus
C: Dácit
D: 37x34,5x30 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.08 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.08
I : Templom déli fala mellett a földön egyenként


27. Jelű

A: Boltozati falív (homlokív) /templom/
B: Gótikus
C: Horzsaköves riolittufa
D: 61,5x30x31 cm
E: Templom-szentély déli fal mellett /szórvány/
F: 2012.11.08 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.08
I : Temlom déli fala mellett a földön egyedül


28. Jelű

A: Ablak bélletív
B: gótikus
C: Horzsaköves riolittufa
D: 90,5x49x59 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.08 kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.08
I : Templom déli oldal csoportban a földön egyenként


36. Jelű

A: Ablak bélletív
B: Gótikus
C: Horzsaköves riolittufa
D: 90x45x41 cm
E: Templom déli homlokzat előtti kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.12 Kovács István
G:
H: Kovács István 2011.11.12
I : Templom déli oldal csoportban a földön egyenként


41. Jelű

A: Kapuzat zárókő
B: Gótikus
C: Dácit
D: 80x32x24,5 cm
E: Templom délnyugati irányú kőrakásból /szórvány/
F: 2012.11.12 Kovács István
G:
H: Kovács István 2012.11.12
I : Templom délnyugati irányú kőrakás mellett a földön egyedül

55. Jelű

A: Ablakbéllet szár réteg eleme
B: Gótikus
C: Dácit
D: 85x47x47 cm
E:
F:
G:
H: Kovács István 2012.11.15
I : Gönc huszita ház udvar a földön egyenként

56. Jelű

A: Támpillér vízvető eleme
B: Gótikus
C: Dácit
D: 80,5x71x51 cm
E:
F:
G:
H: Kovács István 2012.11.15
I : Gönc Huszita ház udvar a földön egyenként


57. jelű

A: Ablak mérmű
B: Gótikus
C: Horzsaköves riolittufa
D: 104x102x18,5 cm
E:
F:
G:
H: Kovács István 2012.11.15
I : Gönc huszita ház pince falára függesztve



Göncön, az ún. Huszita-ház pincéjének falába befalazott faragott kövek. Az egykori kolostor köveinek másodlagos felhasználása.

A kolostor vázlatos története

A gönci kolostor alapításának idejét nem ismerjük. Először Nagy Lajos király (1342-1382) 1371. december 8-án Fonyban (Foonyh) kiállított oklevele ad hírt létezéséről. Ebben a király a gönci vár alatti Szűz Mária pálos kolostornak megengedi, hogy a szerzetesek a falun áthaladó patakon, Gönc mellett malmot építsenek, és azt örökösen birtokolják.

A szorgos pálos atyák igyekeztek a maguk számára kiváltságokat is szerezni. 1383-ban Zsigmondot, Mária királynő (1382-1387) jegyesét keresik fel, s elpanaszolják, hogy tőlük javaik után éppúgy szedik a kilencedet, tizedet és más adókat, mint a jobbágyoktól. Zsigmond ezt felháborítónak tartja, és azonnal parancsot ad a regéci várnagynak és hivatali társainak, hogy a gönci pálosoktól ilyesféle adókat, szolgáltatásokat szedni ne merjenek. Nem nagy foganatja lehetett azonban Zsigmond parancsának, hiszen a várnagyok, úgy látszik, nem sokat adtak arra, hogy csuhában vagy parasztgúnyában termelik-e meg a javakat: feudális jogaikat, hatalmukat mindenki főlőtt érvényesíteni akarták, várnépük ellátására, a maguk gazdagítására, és a központi (királyi) hatalom nem volt olyan erős, hogy ezt megakadályozhatta volna. Ezt bizonyítja, hogy 1384. június 2-án a tizennégy esztendős Mária királynő is kénytelen megparancsolni a gönci, regéci és a boldogkői várnagynak és az alvárnagyoknak, hogy a kolostor szőlőiben termett bor után kilencedet, malomházuk után collectát vagy cenzust (vagyon utáni pénzadót) ne merészeljenek szedni.

Merészeltek! 1406. december 31-én Zsigmond (1387-1837) - már mint király - Kassán kelt oklevelében ismét kénytelen megparancsolni a regéci várnagynak, hogy a pálosoktól borkilencedet vagy hegyvámot, élelmük után adót ne követeljen. Ugyanezen a napon egy másik oklevélben Telkibánya városnak is megtiltja a kolostor szőlőiben termett bor utáni terragi-um (hegyvám) szedését. Ezen meghagyásait Zsigmond egy 1419. április 9-én kiadott oklevelében újra megerősíti.

A kolostor gyarapodását a szerzetesek szorgalma, a királytól kapott kiváltságaik mellett a polgárok adományai is elősegítették. Telkibánya város tanúsítványából arról értesülünk, hogy a kolostor tizenöt kötélnyi (funcs) földet kapott 1428-ban. 1438. május 22-én a gönci, a telkibányai és a rusz-kai plébánosok tanúsítják, hogy Cupror (Kupror) György telkibányai polgár egy egész falurészt, a szántói Csatár-hegyen lévő szőlőjét, malmát a kolostorra hagyta. 1446-ban a Pelsőczi Bebekek adományozzák a pálosoknak a Bánya-patakán (ma Gönci-patak) lévő malomrészüket.

A legjelentősebb adományhoz a kolostor 1450-ben jutott. Ekkor a pálosok tulajdonába került a Telkibánya végén lévő, Szent Katalin tiszteletére emelt egyház és ispotály, valamint a fenntartását szolgáló Csecsespuszta, a Wagner nevű szőlő, több rét, telkibányai telek és az Olsva vizén lévő malom. Ugyanebben az évben Zsujtán is kaptak egy malmot a pálos atyák, s úgy tűnik, hogy a térség minden malmát a kolostor birtokolta és működtette a XV. század közepén.

A gönci kolostor tovább gyarapodott Mátyás király (1458-1490) uralkodásának éveiben. 1459-ben újabb kúria, telkek, fürdő, malom és malomhely került a pálosok tulajdonába adományozás révén. Mátyás megerősítette kiváltságaikat, nekik adományozta szántói szőlőinek kilencedét. Támogatta a rendet Szapolyai ímre nádor is.

A középkorban jelentős jövedelmet hozott a búcsútartás joga, amelyet a kápolna főoltárának felszentelésekor, 1429-ben nyertek el a pálos atyák. Amikor János moldovai püspök megáldotta a kolostor hét oltárral rendelkező templomát, évi negyvennapi búcsú tartását engedélyezte 1464-ben.

A kolostor a XVI. század elejétől hanyatlásnak indult. A kaotikus viszonyok és a fosztogatások miatt néhány évtized alatt összeomlott mindaz, amit a szorgos atyák fel- és kiépítettek. A gönci kolostort úgy emlegetik 1541-ben, hogy elpusztult (desolatum). sulinet

Képek a kolostor romfalairól
2012

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kolostorhoz vezető gyalogút út egy részlete.


A kolostor templomának nyugati homlokzata a bejárattal és a rózsaablakkal. Az 1900-as évek elején Lux Kálmán végzett kutatásokat és a rom megmentése érdekében "visszafalazta" a megtalált részletek egy részét.
A süllyedés miatt szétnyílt nyugati falba befalazta a rózsaablak magtalált részéleteit, azaz rekonstruálta.


A rekonstruált bejárat. Sajnos egyre valószínűbb, hogy a rekonstruált bejárati nyílást Lux nem az eredeti helyére falazta vissza, hanem magasabbra.


A kolostor templomának a maradványai. A szentély déli fala az alapokig elpusztult. Minden bizonnyal a jelentős pusztulás egyik oka a karcsú gótikus ablakokkal meggyengített falszerkezet volt. A szentély keleti részében megmaradt 2 ablak helye.


A templom egyik megmaradt falpillérének oszlopfője.A gótika szerkezeti elveit már a reneszánsz formavilággal építették meg.


A Lux által kifalazott egyik déli hajó-ablak és az ablak nyílásán az északi falon a boltozatot tartó boltozat indítása és alatta a falpillér oszlopfője.
Búcsú a kolostor romjaitól. A bejárás során a kolostor területét próbáltuk lehatárolni, hogy a magyar Államot, mint tulajdonost képviselő MNV ZRT kialakíthasson a kolostor körül egy önálló telket.


 


Reméljük, a 2013-as évben is folytatódni fog a műemléki közmunka keretében a Lux kálmán és dr. Tamásí Judit által vezetett kutatások során megtalált és az erdő által elfedett, halomba rakott faragott kőanyag felmérése.
A kőanyag felmérése sokat fog segíteni a rom állagvédelmének tervezése során egy hozzáértő, szakértő tervezőnek.
A domborzatból kirajzolódó kolostor falak egy igen jelentős és nagy, bizonnyal emeletes kolostor épületét sejtetik.
2013.04. KAti
vissza